A burn-out, vagyis a kiégés jóval több embert érint, mint elsőre gondolnád.
Az érintett emberekben mind van egy közös vonás, mégpedig az, hogy ők alapvetően mind motivált, jól teljesítő, erős (sokszor túlzott) bizonyítási vággyal rendelkező, túlteljesítő emberek.
Olyan embereket érint első sorban, akik nehezen mondanak nemet a munkahelyükön, nehezen húzzák meg az őket védő határvonalakat, túl sok mindent vállalnak el, nem kérnek segítséget, nem szólnak, amikor túlvállalják magukat, és ráadásul mindezt nem rövid ideig, hanem hosszú ideig teszik.
Ők tipikusan a szuper kollégák, hiszen mindent is leadnak határidőre, vagy már előtte, nem sajnálják az estéiket, hétvégiket feláldozni a cég oltárán.
Egy ideig ez kifizetődőnek tűnhet, hiszen jó esetben a cég elismeri a tevékenységet, jutalmazza bónusszal, fizetésemeléssel, teljesítményértékeléseken- és egy ideális világban a hétköznapokon is pozitív visszajelzésekkel.
Amikor azonban túl régóta zajlik a túlteljesítés, már túl nagy a nyomás, túl hosszú az akár önként is elvállalt feladatok listája, egy spirálba kerül az illető, amelyben egyre ljjeb és lejjeb vezet az út.
Ideális esetben az illető észrevenné saját magán,, hogy baj van visszajelzést kapna a családi, vagy a baráti köréből, hogy nagyon fontos lenne változtatnia, és ha ez egyedül nem megy, akkor szakermberhez fordulnia.
Jó esetben, ha kellőképp érzékeny vezetője lenne a cégnél, ahol dolgozik, akkor vele is megbeszélné, hogy mi zajlik vele, mire lenne szüksége, és ebben támogatást, segítséget is kapna, a terhek jórésze lekerülne róla…
Na de nézzük, mit mond erről a szakirodalom?
Burnout (kiégés) szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés állapota, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”
A kiégés
A pszichoanalitikus Herbert Freudenberger 1974-ben vezette be a kiégés fogalmát. Természetesen maga a burnout korábban is létezett, csak nem volt még rá létező fogalom. Bár korábban menedzserbetegségnek is hívták, ma már tudjuk, hogy bármelyik szakmacsoportot érinthet.
A burnout, vagyis a kiégés általában hosszú évek folyamataként alakul ki, legtöbbször kimerültséggel és túlterheltséggel kezdődik. A belső és külső túlterhelés gyakran a munkahelyhez köthető.
Tipikus tünetek
fizikai szint: kimerültség, fáradtság, feszültség, fejfájás, alvászavar
lelki szint: kétségbeesés, félelem, tehetetlenség, egykedvűség
magatartás: szétszórtság, visszavonulás, élvezeti cikkek nagymértékű fogyasztása (alkohol, kávé, cigi), csökkenő hatékonyság, negatív hozzáállás
korai jelek: gyakori megbetegedés, kevésnek érzett pihentség (hétvége, szabadság után is), megbeszélt találkozások lemondása, idegeskedés, apró örömök eltűnése.
Ha csak egy-két tünet jelenik meg a fentiek közül, az lehet átmeneti kimerültség. Ha viszont tartósan sok tünet érzékelhető, akkor nem érdemes a homokba dugni a fejünket.
A kiégés folyamata
Freudenberer 12 fázisra bontja a kiégés folyamatát:
1-3 fázis: legtöbbször túlzott bizonyítási kényszerrel és nagy erőbedobással kezdődik. A kezdeti időszak éppen ezért sikereket hoz. Ilyenkor kezdődik a saját igények elhanyagolása, csökken a pihenőidő, megkezdődik az élvezeti szerek használata.
4 – 6 fázis: ebben a szakaszban a gondok és igények elnyomása jellemző, párkapcsolati problémák is felléphetnek, eltűnik a munkakedv, az utolsó energiatartalékok mobilizálása történik.
Eddig a pontig a burnout visszafordítható. Saját erőből, a család segítségével, vagy egy coach támogatása által meg lehet állítani a folyamatot. Kineziológusként és coacként eddig mi is a támaszod tudunk lenni. A 7. fázistól viszont már terapeutára van szükség.
7 – 9 fázis: az érintett ekkor már visszavonul, kerüli a szociális kapcsolatokat, elveszti az önmagához való kapcsolódást, súlyos alkoholproblémák lépnek fel.
10 – 12 fázis: belső üresség, reménytelenség, teljes kimerülés jellemzi ezt az időszakot.
Engem személy szerint nagyon megérintett, amikor először olvastam, tanultam arról, hogy hosszú időn át él a teljesítmény elismerése és a sikeres ember képe az érintett emberben és természetesen a környezetében is. Jókora hajtóerő és nagy célok állnak a háttérben. A folyamat elején még lenyűgöző a haladás, csak közben olyan, mintha folyamatosan meg lenne feszítve a húr. Aztán ez a feszítés szépen alábbhagy és elernyed.
Facebook oldalunkon és a www.discoveryourworld.hu oldalunkon is rengeteg pozitív dologról írunk, amely elősegíti a mentális egészséget, a testi-lelki jóllétet. A relaxáció, meditáció és a jóga a mi életünkben is előkelő helyet élvez, és nagy szeretettel írunk is ezekről a témákról rendszeresen.
A fentieket olvasva született Benned bármilyen felismerés? Eszedbe juttatta akár egy korábbi életszakaszodat?
Ha igen, mikor vetted észre, hogy baj van? Mertél változtatni? Kértél segítséget? Vagy esetleg beugrott valaki a közvetlen környezetedből?
A jóllétünkhöz szerencsére ma már nagyon széles palettáról választhatunk eszközök, módszerek, szakemberek közül.
Ne féljünk segítséget kérni, figyeljünk magunkra és a jelekre.
Kulcsfontosságú, hogy elég időt és energiát fordítsunk a feltöltődésre. Sokat segít, ha a mindennapjainkba beépítjük a rendszeres mozgást, kiegyensúlyozottan étkezünk, rengeteg vizet fogyasztunk. A szabadságot pedig próbáljuk meg ténylegesen a pihenésre fordítani, lehetőleg digitális detoxban. Ehhez választhatunk akár egy néhánynapos elvonulást is, persze a legideálisabb az, ha hosszabb időre, akár két hétre is új környezetbe tudunk menni feltöltődni.
Korábbi személyes érintettségem miatt ez a téma különösen fontos számomra.
A kiégés engem is érintett, és mivel az abban az életszakaszomban még jóval kevésbé voltam tudatos, és nem is voltak kellő ismereteim a témában, így utólag realizáltam, hogy mi zajlott velem. Addigra már hoztam olyan döntést, döntéseket a karrieremben, amit ma már nem tennék meg.
Rengeteget tanultam belőle és hiszek abban, hogy profi segítséget tudok nyújtani Neked, amennyiben a kiégés folyamatának az első szakaszaiban jársz.
